Vannak helyzetek, amikor valaki nem túl jóindulatúan számon kér rajtad valamit, ami nem is a te felelősségi köröd, nem a te kontrollod alá esik és kérdezhet olyat, amire nem akarsz válaszolni, bármilyen okból. Ilyenkor nem kell magyarázkodni, hanem egyszerűen visszairányítani a kérdést a kérdezőre.
Ez is gyakorlás kérdése, azonban ha ez sokszor előfordul veled, akkor ajánlott megjegyezned ezt a mondatot és akkor az adott helyzetben is eszedbe fog jutni és a segítségedre lesz.
„Úgy vélem, hogy ez a te problémád.” vagy könnyedébb verziója: „Ez nem az én problémám.”
Én még azt is szoktam használni, ha nem akarok valamire válaszolni, vagy túl személyes a kérdés, hogy „miért szeretnéd tudni”? Ha erre tud egy valós és számomra is elfogadható választ adni, akkor még mindig dönthetek, hogy válaszolok-e vagy sem. Még ekkor is mondhatom azt, hogy ezt nem szeretném veled megbeszélni, köszönöm, hogy ezt elfogadod.
Ez is a megfelelési vágy egyik megjelenése, hogy bármit kérdeznek tőlünk, akkor arra válaszolunk, akkor is, ha nem szeretnénk. Nem kell válaszolnod, ez is a szabad akarat egyik megnyilvánulása, te döntöd el, hogy kinek mennyi információt adsz magadról vagy bármilyen ügyről.
Inspiráció és idézetek Karin Kuschik könyvéből, az „50 mondat, ami megkönnyíti az életet”.
